Wuppertali függővasút


2023

Mióta tudok a létezéséről, azóta szerettem volna eljutni Wuppertal-ba, hogy fotókon is megörökíthessem ezt az ikonikus közlekedési eszközt, a világ legrégebbi függővasútját. Na és persze, hogy élőben is részese lehessek egy jó kis “schwebebahnozásnak”. Szerencsére mindez pár hete megvalósulhatott, így nektek is meg tudom mutatni, hogy mit ne hagyjatok ki, ha Düsseldorf felé vennétek az irányt, onnan ugyanis csak 25 perc és már meg is érkeztek Németország egyik legizgalmasabb ritkaságához.

A függővasút 1901 óta üzemel és építése technikai csoda volt a korabeli mérnöki tudomány szempontjából. A vonal hosszúsága mintegy 13,3 kilométer, és az útvonal nagy részét a város felett emelkedő acélszerkezetű tartókonstrukciók alkotják. Ezáltal a vonatok a város felett lebegnek szokatlan panorámát nyújtva az utasoknak.

Története gazdag és eseménydús. A legizgalmasabb esetek egyike – ami a szuveníreken is visszaköszön – mikor 1950-ben egy helyi cirkusz úgy döntött, hogy egy reklámkampány keretében megutaztatja Tuffit a cirkuszi kiselefántot a függővasúton. Mivel újságírok és egyéb utasok is vele voltak a szerelvényben, szegény elefánt ijedtében annyira nekipréselődött a kocsi falának, hogy az már nem bírta tovább a terhelést és Tuffi így a vasút alatti Wupper folyóban landolt. Szerencsére azonban sértetlenűl megúszta a történteket.

Az utazás egyébként nagyjából olyan a függővasúttal, mintha egy metró kocsiban lennénk, csak itt épp izgalmas kilátás is jár a jegy mellé.

Wuppertal büszkesége időről időre megváltoztatja a külső színét is és egyes esetekben különböző mintázatokkal, dizájnokkal vagy akár művészeti alkotásokkal díszítik. Ezáltal egyfajta vászonként szolgál a város művészei vagy a közösség számára, hogy kifejezhessék kreativitásukat. A piros, narancssárga vagy épp ezüst színek után, most épp kékre voltak festve a vagonok és többek között az 50 éves múltra visszatekintő Die Maus című német animációs sorozat karakterei is visszaköszöntek egyikről másikról.

A magamfajta turistáknak valószínűleg a leghátsó 2 ülés a legcsábítóbb, ugyanis az egyterű kocsi hátulját padlótól mennyezetig panoráma ablakkal látták el, így zavartalanul nézelődhetünk az út során, néhány belógó, mobiltelefonnal videózó kéz kivételével 😀

A függővasút azontúl, hogy a város egyik legmeghatározóbb nevezetessége, tulajdonképpen fontos szerepet lát el a hely tömegközlekedésében mind a mai napig. 20 megállójával és kb 35 perces menetidejével egész távoli pontokat köt össze. Ráadásul a város történelmi központja Vohwinkel és az azt megelőző két megálló egy autópálya túloldalán vannak, mintegy leszakítva a többi részről, de így mégis szerves és könnyen elérhető részei tudnak maradni a helységnek.

Wuppertál egyébként, annak ellenére, hogy mozgalmas iparral rendelkezik nyugalmas kis hely. Itt alapították például a Bayer gyógyszeripari vállalatot, ami a mai napig hatalmas területen van jelen a függővasút vonalán, az egyik legizgalmasabb látványt nyújtva, ahogy elhaladunk mellette és hatalmas csővezetékei felett.

A képekből lehet következtetni rá, elég sokat utazgattam a függővasúton az alatt a pár nap alatt, amit Wuppertalban töltöttem. Szerencsére van olyan szállás is, ami a náluk töltött időre regionális bérletet ad minden tömegközlekedési eszközre az IC vonatokon kívül, szóval felhőtlen volt az utazásom ezen része. A felhőket csak az időjárás szolgáltatta, az viszont nem kímélt. Volt, hogy három-négy járat is kellett, hogy rásüssön a nap egy kiszemelt helyszínemre, hacsak nem esett az eső vagy volt teljesen beborulva az ég. Remélem ennek ellenére sikerült visszaadnom ennek a szuper kis vonatnak a hangulatát. Alább láthattok még pár fotót az útról és egy rövid videót is, ha mozgásban is kiváncsiak lennétek a Schwebebahn-ra.

…és a videó:

További galériák a témában:

Fotós: Soós Bertalan